Kb. 8 éve még azt mondtam, örökre független leszek, nem kell nekem férfi! Aztán találkoztam Krisztiánnal... Mára 2 gyermekes anya lettem. A legszebb dolog az életben! :) Ábel 2006. 05.20-án született, 2009. 03.28-án pedig megérkezett Lotti! Szeretném végigkísérni mindennapjaikat, így a távol élő rokonok, barátok is hírt kapnak majd rólunk!
Lotti mióta elindult, folyamatosan úton van. Jobbra megy-balra megy, előre megy-hátra megy. A lényeg, hogy mindig megy. :)
És mindig úgy alakul, hogy a ház legtávolabbi pontjaiban vannak dolgai. A nappaliból sitty-sutty eljut a konyhába, ami azért jó nagy távolság. Mégis másodpercek alatt odajut, mert mindig fut.
De beszéljenek a képek.
A felállás is megy már, íme 3 lépésben:
És a bónusz a hintából:
Ui: Adós maradtam egy videóval, de hamarosan bepótolom!
Hivatalosan is bejelenthetem, hogy Lotti elindult!!!
10 hónapos kora óta próbálkozik, de mostanra a kezdeti félelem is elmúlt nála, mára fülig érő mosollyal szaladgál a lakásban, és a két kezét az égnek emeli egyensúlyozásként.
Összehasonlításként: Ábel 11 és fél hónaposan kezdett járni.
Itt éppen enni készülünk (nem mellesleg 8 teljes és 4 darab készülődő foga van), de majd teszek szaladgálós képet is.
Megelégelve a folyamatos betegeskedést, és hogy Ábel szeptember óta már harmadjára volt a fülészeten, temérdek antibiotikumot beszedett már, és 2 hét óvoda utána 2 hétig itthon van, úgy döntöttünk, tavaszig itthon marad és együtt várjuk a tavaszt. :)
Tulajdonképpen az is közrejátszott a dologban, hogy ugye Lottit is mindig megfertőzte, szegény kiscsaj szeptember óta már a 4. antibiotikumot kapta, most is hörghurutos, kínozzuk az orrszívással, antibiotikum beadással, ami minimum 2 embert igényel. Emellett persze ilyenkor alvás sincs éjszaka. Hol azért éjszakázunk, mert nem kap levegőt és szívni kell neki az orrát, hol a torka fáj, hol pedig szimplán nyugtalan. Én pedig szimplán zombi vagyok, és teljesen természetes már, ha például a frissen főzött kávémat a mikróban még megmelegítem, aztán amikor szétrobban, akkor gondolkozom, hogy ja, most főztem. :)
Szóval, a doktornőnk is azt javasolta, jobb, ha tavaszig már nem megy Ábel oviba, mivel onnan szállítja a fertőzéseket haza.
Képek a mindennapokról:
Csatornajég leszerelése a csatornáról, igen sokáig tartó feladat volt, főleg mínusz 5 fokban :)
Hóangyalka apával a gyönyörű téli kertben
Hógolyó előli vetődés a hóba
Családi hóemberépítés, kész a második szint :)
Kész a több mint 2 méteres hóember, az orra répa, a szeme 2 krumpli, a szája bambuszcsövekből, a kalapja a grillsütő teteje :)
Lotti napról napra egyre kópébb. Igazából már elindult, de 1 méter után még megijed és inkább a földre csuklást választja.
Egész nap rajta kell, hogy legyen a szemem, hiszen már nem az a pici baba, aki csak úgy nézegeti a játékait a kiságyban. Elleste például, hogyan tornázom és előszeretettel használja ő is a csodamasinámat, aminek a nevét inkább nem írom le, mert az már reklám. :) Rááll és laza mozdulattal, széles mosollyal az arcán ő is tornáztatja a lábát.
Ma reggel pedig a szokásos 6 órai kelés után a gyerekszobában próbáltam lefoglalni, ahol kihasználva, hogy Ábel még alszik, az Ábel kiskonyhájában garázdálkodott. Folyton a tésztás és kekszes papírdobozait akarja szétrágni, amit végül eldugtam a kiskonyha sütőjében. Órákkal később célirányosan odavágtatott, kinyitotta a sütőajtót és kivette a papírdobozokat. Az én állam pedig leesett, és tudomásul kellett vennem, hogy Lotti bár pici, ugyanolyan okos, mint bárki más, emlékezett, hogy oda betettem. :)
Itt éppen rajtakaptam, amint elbújt a játékkonyha mögé Ábel jegyzetfüzetét lapozgatva, és a lebukás okozta leplezetlen lepődöttség van az arcán.
Itt éppen virgonckodik, mert Ábel még alszik.
Sajnos azonban Ábel szervezetében is aktivizálódtak a féltékenységi reakciók, sokszor betart Lottinak, és mostanában sokszor mondja, hogy "akarom, hogy Lotti sírjon." Egyenlőre Lotti még nem érti, Ábel miért bántja, inkább csak nevetgél, mikor Ábel mérges rá.
Lotti betöltötte a 10. hónapot. Már régóta mászik és fel is áll, és ha fogjuk a kezét, már megy is. Mostmár annyira stabil, hogy elég csak 1 kezét fogni és úgy jár-kel a lakásban. Közben fél métert már megtesz néha egyedül is, aztán megijed és keresi a kezem. Ebben gondolom az is benne van, hogy egész nap Ábel után járkál, lesi, mit hogyan kell csinálni, és nevetgél mindenen. Közben azért van, hogy Ábel megunja az utána való leskelődést és közli velem, vigyem el Lottit. Mivel állandóan a lábunkba kapaszkodik és ott csimpaszkodik, hogy vegyük fel, vagy csak egyszerűen kapaszkodik, hogy állhasson, néha próbálkozik Ábin is, olyankor van, hogy Ábel elhesegeti szegényt. Akkor hamar rács közé kerül inkább a kisasszony. :)
Mondja, hogy anya, hinta, hejte-hejte. És ha etetjük, akkor mondja, hogy nyamnyam- hamham. Karácsonykor újra kezdtük a hozzátáplálást, mert decemberben ismét csak anyatejes volt a betegség miatt, de most már ismét kiváltottunk 2 étkezést, egyet délelőtt, egyet délután. Mindent szívesen megkóstol, akár gyümölcs, akár zöldség.A darabos ételeket viszont sokszor kiköpdösi.
Ha zenét hall, rögtön jobbra-balra hintáztatja a fejét, és rázza a pelusos fenekét. De a zene igen tág fogalom számára, arra is táncol, ha tapsolunk, vagy köhögünk. Nemrég leejtettem valamit a konyhában, arra is táncolt. :)
És aminek nem nagyon örülök, állandóan a fürdőszobában mászkál és a lefolyócsatorna tetejét leszerelve turkál a csatornában. :(
Pár hete együtt fürdenek Ábellal. A kiskádat belettük a nagyba és így mindenki örül. Lottinak nem kell végre állandóan állnia, hogy lássa Ábelt a kiskádtartóból, Ábinak pedig végre van játszópajtása, lévén, hogy minimum fél méter hely még marad neki a nagy kádban.
Tegnap például zoknilevest főzött neki Ábel, aztán persze kicsit összezördültek, mert Lotti a habot meg akarta enni a levesről, erre Ábel közölte, hogy ezt csak játszásból főztem, nem ehető! :)
Aztán közölte, hogy Lottinak nincs nyaka, ergó, le fog esni a feje és gyorsan csináljak valamit vele. Most hogyan magyarázzam meg, hogy a kisbabáknak nem sok nyaka van?!
Utána pedig arról beszéltünk, hogy hamarosan együtt fognak szaladgálni és az mennyire jó lesz. De utána nem sokkal közölte, hogy "Anya, tudod mit? Én szeretem Lottit, de adjuk inkább vissza a bácsinak, és tegye vissza a hasadba, jó?"
És egy kép Ábelről és a rolleréről, első nap bukdácsolt vele, aztán a másnap már profin ment vele.
Mostanában nem sok időm és persze energiám jut naplót írni, de igyekszem bepótolni, mert tudom, olyan jó vissza emlékezni az élményekre!
Idén a december ismét nagyon hamar eltelt, mindkét gyerkőc beteg lett, így Ábel a mikulás ünnepség után már nem is járt oviba. Csatlakozott hozzá Lotti is, így 2 beteg kismanóval telt az adventi várakozás. Lotti visszaesett a 6 hónaposok életvitelébe, semmi étvágya nem volt és csak cicizni akart megint. Éjjel is felkelt minimum 4x enni, én meg olyan farkasétvágyas lettem tőle, hogy Norbi update diétája sem falta volna le rólam jobban a kilókat. :)
A karácsonyfát idén is a "kisangyalka" hozta, Ábel karácsony előtt 4 napig anyukámnál szünidőzött, mi ezalatt Krisztiánnal beszereztük a karácsonyfát, én sütöttem-főztem, és 23-án feldíszítettük a plafonig érő fát, hogy Ábel már itthon találja, amikor hazaérkezik.
Ibi maminál is karácsonyi előkészületek zajlottak, Ábel nagyon szép karácsonyi díszeket gyártott, és volt, amire a nevét is ráírta. Eszti mami pedig azt mondta a tőle kapott díszre, hogy be fogja kereteztetni. :) (egy poháralátétet dekupázsoltak anyával)
24-én Ibi maminál ebédeltünk, isteni finom fokhagymás pulykasült volt, mellé cukkinival, padlizsánnal, rizzsel töltött sült pritaminpaprika, még most is összefolyik a nyál a számban, ha rágondolok. :) Nagyon finom volt!
Aztán megajándékoztuk egymást, Ábel úgy tudja, mindenki ajándékát az angyalkák hozzák. Ibi mami angyalkájától egy csavarozható építőszettet kapott, Dédi mamiétól egy Mosaik nevű játékot, ami olyan, mint a Pötyi volt régen, Baluékétól pedig egy farm szettet sok-sok traktorral, silóval, mezőgazdasági házzal.
Idén is annyi ajándékot kapott, hogy kicsit betelt a pohár nála, azt sem tudta, mihez nyúljon. És mivel izgatott volt, kivételesen a déli alvása is kimaradt, így szenteste a mi ajándékunkat már ki sem bontotta, azt mondta, majd holnap, bedőlt az ágyba és reggelig meg sem moccant a kifáradástól. :)
Béci papa és Böbe dédi angyalkájától egy emeletes parkológarázst kapott, 3 autóval, lifttel, a miénktől pedig egy kiskonyhát. És nagyon remélem mostmár kevésbé tűnnek majd el az én konyhából a fakanalak, merőkanalak és műanyag edények.
Azért Lotti is kapott egy s mást, például egy búgócsigát, fürdőjátékot (amit Ábel egyenlőre kisajátított), és sok-sok ruhát.
Másnap jöttek Eszti mamiék, akik az angyalkával szintén ruhákat küldtek és egy kirakós összepárosítós játékot Ábelnak.
Lotti pedig megkapta élete első babáját, egy pihe-puha rózsaszín kislányt jó nagy lábakkal. Egyenlőre még csak a szemét piszkálgatja, de hátha kötődne hozzá, ugye Ábel egyetlen dologhoz kötődik csak, de ahhoz nagyon, hozzám és a hajamhoz. Pedig próbálkoztunk plüssállattal, kisvakonddal, kockásfülű nyúllal és még annyi mindennel....
A minap sikerült felvennem egy jelenetet, az elején inkognitóban, majd Ábel és Lotti is észrevett.
Olyan szépen eljátszottak, és Ábel nagyon produkálta ám magát, amikor észrevette, hogy tetszik Lottinak. Konstatáltuk,ketten együtt olyan rosszak lesznek majd, hogy felköthetjük a gatyánkat! :) Rendszeresen énekel, ugrál előtte Ábel és élvezi, hogy Lotti kacagva neveti. És ez így van jól!
Ábel Budapesten folytatta nyaralását, ahová Ibi mami vitte. Elkísérte még Balu és Viki is, így minket már nem is keresett. Program itt is volt bőven. Volt egy kis családi összejövetel a pesti rokonoknál, ahol 2 Ábival egykorú kisfiú is jelen volt. Adrián, Dani és Ábel hamar összebarátkoztak,úgy mentek egymásután, mint a puli kutyák és zenekart is alapítottak. Adrán zongorázott, Dani furulyázott, Ábel pedig gitározott. Itt éppen zeneszünet van.
Ábelnek annyira megtetszett a gitár, hogy ébredés után már kora reggel gitárszólót adott a többieknek.
A családi összejövetelen volt pancsolás, futkározás és szőlőt is préseltek. Ábel kedvenc játékával lefárasztotta Adriánt és Danit. Ez abból áll, hogy Ábel felkiált, hogy: "Szaladjunk!" és utána kell szaladgálni. Bejárja az egész lakást és udvart.
Így futottak most egymás után hárman. Ezt velem is szokta játszani. El lehet képzelni, ahogy utána szaladok, vagy éppen előtte, ha úgy szeretné, és mondjuk Lotti is a kezemben van. :)
Azért volt uzsonnaszünet is,ez ritka pillanatok egyike. Ábel épp ül Ibi mami ölében. Gondolom csakis azért, hogy gyűjtse az energiáját. :)
És egy kép Ábel huncut mosolyáról, ilyen, amikor épp valamilyen huncutkodáson töri a fejét. :)
A többi napon kirándulás volt a fogaskerekűvel, a gyermekvasúttal, aminek a pontos működését el kellett részletesen magyarázni, ült villamoson és metrón, amin még ő is bevallotta, hogy fél, de azért élvezte nagyon!
Vikivel pedig gondosan kielemezték a kisvasút felépítését.
Ha már Pesten voltak, elugrottak Dórihoz, Ábel keresztanyujához is, akinek meglesték az új lakását. Dóri fincsi ebéddel várta a csapatot, majd játszottak egy nagyot és a délutáni alvás sem maradhatott el.
Amikor alszik, akkor látom, milyen kicsi még... Ki gondolná, hogy ez a nyugis kisfiú ébredés után rögtön felpattan és estig megállás nélkül szaladgál! :)
Bár idén nyáron Lotti születése miatt nem terveztünk semmilyen nyaralást, csak a Zemplénben egy kis kirándulást, szinte egész nyáron úton voltunk. A Zempléni kirándulásból persze nem lett semmi, de barátok, rokonok, ismerősök folyamatosan gondoskodtak róla, hogy nehogy otthon maradjunk. :)
Így jött nagy hirtelenséggel egy meghívás is a Balatonra, ahová egy régi ismerősünk hívott. Másfél éves kisfiuk van, Bence.
A biztonság kedvéért magunkkal vittük Béci papát is, mint később kiderült , hatalmas segítség volt, mert 2 gyerekkel mondjuk ki őszintén nem éppen nyugisan lehet nyaralni. :) Azért jól éreztük magunkat, Lotti igazán jól viselkedett, sőt, hihetetlenül jó baba volt, alig sírt, csak evett, aludt és játszott.
Ábel rögtön érkezés után fél órával gondoskodott a szórakoztatásunkról, sikerült ugyanis sutyiban bekakkantania, amit ugye nem kevésbé szégyellt. Hogy nehogy kiderüljön a turpisság, bebújt egy szobában az ágy alá. Itt kezdődött az iciripiciri kis probléma. :)
Én azt hittem lement Krisztiánékhoz, akik közben a csomagot pakolászták ki az autóból, így, amikor pár perc múlva kiderült, hogy nem velük van, megijedtünk. El kezdtük keresni, így adódott a probléma forrása, hogy pont abba a szobába néztünk be először, ahová Ábi bement. Mivel azonban nem láttuk, a házi néni, aki egyébként nagyon aranyos és segítőkész volt,ráfordította a kulcsot a szobára, hogy ott már ne is keressük Ábelt.
Ahogy teltek-múltak a percek, mindenki egyre jobban megijedt. Amikor a kerti kaput is nyitva találtuk, kész tény volt, hogy valószínűleg kisétált. :( Furcsa volt, mert Ábel sosem indult el sehonnan egyedül,arra tanítottuk, egyedül sosem mehet sehová, és ezt mindig betartotta. Mindig valakinek fogta a kezét, vagy közölte legalább, mit szeretne. Mivel azonban máshol nem találtuk, gondoltuk elszökött. Nem kívánom senkinek ezt az érzést. Épp azelőtt szóltam a nagyszülőknek, hogy rendben megérkeztünk, és már sírva is fakadtam, milyen anya az, aki érkezés után elhagyja a gyerekét. Csak fokozta a lelkiismeret-furdalást, hogy Siófok főútján béreltünk házat, a legforgalmasabb út mellett. Már az is megfordult a fejemben, gyerekrablók berántották egy kocsiba és elvitték. :(
Krisztián autóval bejárta a környező utcákat, Béci papa gyalog indult, majd visszatérve ismét a házban kutattak a házi nénivel, én meg céltalanul szaladgáltam a főúton Ábel nevét kiabálva és zokogtam. Épp visszafordultam, hogy akkor inkább szóljunk a rendőrségnek, amikor a távolban megláttam, hogy Béci papa közeledik felém és mintha lenne a kezében valami. Vagy inkább valaki. :)
Kiderült, hogy a biztonság kedvéért abban a szobában is megnézték Ábelt, amit legelőször bezártak és a "szagról" egyből észrevették a turpisságot. Béci papa mondta neki, hogy ez nem volt szép dolog, anya és apa nagyon megijedt,így egyből jönni akart hozzám megnyugtatni. Mikor meglátott, csak azt kérdezte: "Anya miért sírsz? Ne sírjál, csak elbújtam." Úgy örültem neki!!!!
A további napok már jobban teltek. Ábel nagyon élvezte a szavait idézve "nagy vizet", este mi voltunk mindig az utolsók, akik feljöttek a partról.
Bencével kicsit összekaptak a játékokon, de azért volt, hogy egész jól eljátszottak együtt. Egyedül Lottira kellett jobban vigyáznom, Bence ugyanis nem kevésbé volt rá féltékeny. :(
Volt, hogy Ábel meg is jegyezte nekem: "Miért bántotta Lottit? Nem szabad!"
Itt éppen Bence próbálja jól leütni Ábelt. :)
Béci papával és Krisztiánnal sokat hancúroztak a vízben, addig én Lottira vigyáztam a parton.
Tetszett neki a végtelen homok és a sok víz.
Lotti pedig csendben leskelődött.
Utolsó nap pedig hajókáztunk egyet. Lotti szinte végig aludta az utat, Ábel pedig a fedélzeten szaladgált, honnan a legjobban a kilátás a hullámokra.
Ez pedig egy fotós büszkeségem, én készítettem egy alap fényképezővel. Azért nem rossz!!! :)
Lotti közben 4 hónapos lett, rengeteget nőtt és fejlődött. A 4 hónapos paraméterei szerint 65 cm hosszú és 7010 gramm volt. Van étvágya, az biztos! Mosolyog mindenkire, és nagyon tetszik neki Ábel. Legtöbbször azért sír, hogy vigyem oda Ábelhoz, mert nézni szeretné, ahogy tesz-vesz, szaladgál és beszélget. És már most megállapítottuk, hogy együtt igazi rosszcsontok lesznek! Ha Ábel hangoskodik, vagy táncol, hangosan és széles mosollyal nevetgél.
Örülök neki, hogy (egyenlőre legalábbis) igazi jó testvérek, Ábel szeret bohóckodni neki és volt már olyan is, hogy táncolt, énekelt, sőt még zenélt is neki, Lotti meg előtte hasalt és fennhangon kacagott.
Fürdeni ő is imád, mint Ábel, és már olyan hancúrt levág a kiskádban, hogy hamarosan költözni kell a fürdőszobába, ha nem akarom, hogy elázzon a babaszoba. :)
Megtámasztva már kiválóan ül,balra és jobbra fordul, sőt, már több forgást is képes megtenni, így halad az ágyon. :) Ügyesen kinyomja a felsőtestét a könyökére
vagy a kezére támaszkodva,és körülnéz, persze, ez így jóval érdekesebb, mint a plafont bámulni!
Folyton pakolászik, ha hasal, és igazi lányos hisztiket levág, ha eltűnik egy tárgy a szeme elől Rendkívül változatos játékokat igényel, már nem elég mondjuk a forgó-zenélőt hallgatnia, szereti, ha körbehurcolom a fenekét a lakásban. :)
Itt éppen Balu, a keresztapa bábozik neki,amit nagyon élvezett, egészen addig, amíg meg nem hallotta a fényképezőgép csipogását. Az persze egyből felkeltette az érdeklődését.
Ábel igazi szünidei nyaralóként sokfelé járt. Először is egyedül volt Szolnokon a keresztszüleimnél, ahol eltöltött 5 napot. Ők vitték el, személyesen jöttek el érte, és Ábel cseppet sem bánkódott. Nagyon jól érezte magát, annyira, hogy nem is emlegetett minket. Este szépen elaludt magától, csak annyit mondott Erzsi néninek, hogy: "Ábi álmos!" Kiválóan gondoskodtak ugyanis Ábel unatkozásmentes napjairól. Volt a szolnoki repülőmúzeumban,ahol elámulva nézte az igazi repülőgépeket, helikoptereket, rakétákat.
Volt strandon is, ahol bemutatta igazi akaratát is, nem akart ugyanis hazamenni onnan. Annyira, hogy amikor az autósülésbe kellett beülnie, kitámasztotta szétterpesztett lábát az autó ajtaján és sehogy sem tudták beültetni. :) Ez igen! Még jó, hogy nem voltam ott!
Az állatkertben pedig nagyon tetszett neki, hogy a majom banánt eszik, és elvitték a hobbikertjükbe is, ahol gyermekkoromban sok időt töltöttem. Ábel ugyanabban a kerti medencében fürdött, és ugyanabban a hintában ült, ahol még én is.
Itt pedig esti nassolás közben látható, miért is akart volna haza jönni, ha ilyen jó dolga volt! Igen, a tányérban előtte egy hatalmas mignon látható! Hmmm...!
Nem utolsósorba pedig Ábel tanult pár dolgot keresztapámtól. Például egy jó kis mondatot, amit azóta is hozzám vág, ha valamiért rászólok: "Ábel vagyok, nem hülye!" :))
A szobatisztaság terén nagyot ugrottunk, szinte teljesen szobatiszta lett, ahogy bejött a nyár és a jó idő. A "szinte teljesen"azt jelenti, hogy éjszaka még inkább kap pelust, mert meguntuk, hogy ha nem keltjük fel 2-3 óra körül, akkor becsorog, így naponta mostam az egész család ágyneműgarnitúráját, plusz a matracot, mert ugye velünk alszik. :)
Igen, még mindig ott van velünk, mellettünk és ez így jó. :) Amíg minket nem zavar, nem tesszük ki a szűrét, bár kapott egy nagyon szép magasított ágyat, ami tetszik neki, de csak átsétál hozzánk. Hát jöjjön. :)
A nyaralás folytatódott egy kis agyaggalambozással Kunhegyes mellett, ami szuper volt, bár én nem lőttem, lévén, hogy nem akartam megsebesíteni senkit. :) Krisztián viszont a kezdő csapat kategóriában 2. lett első próbálkozásra! Éljen-éljen!
Ábel közben játszott a többi gyerkőccel, akik a szintén lövöldöző szülőkkel jöttek. Időnként pedig, ha épp nem lőtt senki, összegyűjtögette az elnézett agyaggalambokat, amik egyben maradtak. Azért volt bőven, a profik is elnéztek párat! :)
Hőségriadó lévén saját medencét létesítettünk, így bármikor pancsizhatunk a gyerkőcökkel. Lassan Lotti is babaúszni fog, így kell neki egy gyakorló medence. :)
Sikerült a díszfák és a bambusznád árnyéka alatt helyet találni a medencének, így melegben sem süti teljesen a nap a csobbanókat!
Ábel kiváló úszó lesz hamarosan, már a karúszó nélkül is majdnem úszik! Itt éppen a régi bébiúszógumiját használja matracként.
Ábel pózol a kamerák előtt, ugye milyen sármosan tud nézni? Mint az apja... :)
Melegedés a belépőszőnyegen, egy kis hörcsögpofit játszva.
És egy ritka kép a hűvös lakásban, együtt a 2 gyerkőccel.
És a ráadáskép Lottiról. Vajon miért imádkozik álmában? Szerintem egy hatalmas tejeszacskóról álmodik.... :)
Lotti 3 hónapos lett. Hihetetlenül hízik, most 6550 gramm és 61 cm. Már a 68-as ruhákat adom rá, de abból is némely szűk rá, mert vastagok a combjai, dagi a hasa, és egyszerűen csak Kishörcsögnek hívjuk. :)
Már felfedezte a kezét, a hangomat messziről megismeri és fülig ér a szája. Mindig mosolyog mindenkire, kis vidám csajszi lesz. Haja most épp nem sok van, elöl kihullott, illetve pár mosakodás alatt lemostam. :) Hátul nő neki, de egy kis részen a fekvéstől kidörzsölődött, így Krisztián mindig azzal csúfolja, hogy kopasz. És azt hajtogatja:"Jaj, Lotti a szemedbe lóg a hajad, várj, félreseprem neked."
Mondtam neki, hogy pár év múlva ezt visszamondom Lottinak, amúgy meg Lottinak egy év múlva több és hosszabb haja lesz, mint neki. :)
Az oltásait is jól tűri, mondjuk kicsit megsértődött a 3 hónapos oltásnál, de szerencsére nem lázasodott be most sem. Gondolom ennek oka, hogy hihetetlenül vidáman mosolygott mindenkire, kedvesen nézelődött, erre puff, belevágtak egy tűt. Én sem lennék ettől boldog. :)
Sokat gőgicsél már, és jár keze-lába, ha valami színeset mutatunk neki és nagyon szereti a forgó -zenélő játékokat. Ábel jól el szórakoztatja, szereti, ahogy egész nap be nem áll a szája, folyton kalótyál valamit, csörög-csattog a játékaival, és ez lefoglalja Lottit. Szokott mosolyogni is rá,bár Ábel ezt észre sem veszi, mindig fontos dolgokba mélyed bele. Kicsit előjött a féltékenysége, ami úgy valósul meg, hogy szaladgál össze-vissza, nem lehet hozzászólni, illetve alkalmi süketet játszik. És simán elsétálgat mellettem, ha beszélek hozzá. És ez tuti Lotti miatt van szerintem. De inkább engem szabotáljon, mint Lottit. Tapasztalatból mondom, ugyanis az Én kedves bátyám rajtam töltötte ki a féltékenységi rohamait. Ugye, Balu? :)
Nem mellékesen pedig nagyon büszkék vagyunk Lottira, a világ legédesebb babája, hiszen este 8-tól reggel 6-ig folyamatosan durmol!
Régóta nem írtam, ennek oka, hogy itt a jó idő, és időnk többségét a szabadban töltjük. Sok minden történt velünk, ahhoz képest, hogy Lotti születése miatt idén nem terveztünk semmit, elég széles a repertoár, szinte nincs is szabad hétvégénk egészen őszig. De ez így jó.:)
Krisztián, Feri és Ábel voltak tankfesztiválon, ahol quadoztak, harckocsikat néztek, és íjászbemutatót is láttak, dodzsemeztek, amin Ábi csodák csodája félt az ütközéstől, pedig kisebb korában már sokat ült rajta. Nem értette, miért kell ütközni más autóval és miért rohan beléjük egy másik. Az ugrálóvárat már profin birtokba vette, egyedül felmászott a köteleken és egyedül lecsúszott a nagy csúszdán. Tavaly ősszel még tartani kellett a fenekét mászás közben. Mondjuk ez kiváló ok volt arra, hogy Krisz is bemehessen az ugrálóvárba, hogy segíthessen Ábinak. :)
Ábel ült a mesekörhintán is, ahová először nem fért fel, másodjára pedig egy kisebb kisfiú mellé volt csak hely, akivel nem nagyon csípték egymást valamiért. Voltak veterán autók, harci fegyverbemutatók is.
Utána pár napot Ibi maminál töltött, ahol sokat strandolhatott, Ibi mami ugyanis hetente egyszer mindig viszi strandolni és Ábel már nagyon szépen úszik! Az uszodában már ismerik, és legutóbb az úszómestertől kapott egy úszni tanító matracot is. Sokat jár a Csiriptanyára is, ami egy csudajó játszóház a könyvtárban, rengeteg kreatív fajátékkal, és kedves felügyelőkkel, de Ibi mami is ott lehet vele. Már én is voltam vele, de ugye velem jön Lotti is, nem hagyhatom még ott senkinél, így Ábel féltékeny egy kicsit, hogy Lottinak miért kell az ő Csiriptanyájára is jönni. Nem mondja persze, de ha ott vagyok, nagyon rossz, szaladgál, ugrál össze-vissza, a felügyelő nénik sem ismertek Ábira, így jobb, ha a jövőben nem megyek velük. Legalábbis, amíg Lottit a szoptatás miatt nem tudom valahol "elhagyni".Ibi mamival szoktak buszozni is, ami a legutóbb olyan jól sikerült, hogy Ábel nem akart leszállni a városközpontban, közölte, hogy ő még buszozni akar, így kimentek egészen Sóstóig. Ott van egy tuti fajátszótér, ahol nagyon szeret játszani.
Kunhegyesen is voltunk, ahol megcsodálhatta a Feri papó munkagépeit is, majd felavattuk a vadiúj játszóteret is. Megsimogathatta az Eszti mami kiskacsáit is, amit végül el kellett kobozni tőle, mert a nyakánál fogva hurcolta őket.
És volt nálunk Viki is,mielőtt csatlakozott volna Baluhoz Norvégiába.
Ábel szülinapját sikerült nagy családi körben megünnepelni! Ilyen összejövetel sajnos csak egyszer sikerül egy évben és most összehoztuk Ábel szülinapjával a dolgot! Ábel nagyon örült a sok embernek, családi grillezéssel, bográcsozással vártuk a többieket. Balu a messzi Norvégiából kérte, hogy sok képet csináljunk, kérésére még a grillt is lefényképeztük, hogy az ízeket is érezhesse. Íme a beef steak, nyami:
A bográcsgulyás:
És a grillkolbász:
Ábel előző nap már a keresztapjától megkapta első ajándékát, egy markológépet a homokozóba és egy dobálgatós valamit, ami ha magasra repül, dudálva zuhan lefelé, majd mindig ugyanazon a pontján csapódik a földbe. (Bocs a leírásért, nem tudjuk mi ez, de tök jó!) Lefényképezni nem tudom már, mert sajnos Ábel már ki is iktatta. :)
Szombat reggel korán ébresztőt kaptunk keresztanyuéktól, (akik Dédit is elhozták magukkal), 8 órakor már a kapunk elől hívtak, hogy ugyan engedjük már be őket. :) Szerencsére már nem aludtunk, és Ábel rögtön megkapta korán reggel az egyik ajándékát, egy tepsi süteményt,amit Erzsi néni sütött neki. Ábel először nem is tudta mit kezdjen a hirtelen ölébe szakadt finomsággal, csak leste, aztán belevetette magát a közepébe, és nyalogatni kezdte a közepéből a pudingot.
Ebéd után pedig 2 torta is várta Ábelt, egy oroszkrém, és egy kisvakond torta, amit a Jules anyukájától loptunk el, mint ötletet, ezúton is köszönet érte! :) Ha rajtam múlik, csak vakondtúrástortát kapott volna, mert csak azt tudtam volna most kivitelezni, de szerencsére Kiskrumpli ötlete megmentett minket! :)
Ábelnél megint a Kisvakond ugyanis a favorit,tavaly ősszel sokat nézte, amikor már kezdett nagy hasam lenni, és nem tudtam vele sokat szaladgálni, utána viszont nem akarta nézni sokáig. Most pár hete elővettük és azóta minden fürdés után vagy a Kisvakondot, vagy a Popeye-t nézi. És mivel Popeye elég csúnya emberke, maradtunk a kisvakond tortánál. :) Így nézett ki, és bár az oroszkrémtortát már elpusztítottuk előtte, ez is elfogyott, szegény Krisztiánban másnap tudatosult, hogy nem is evett belőle. Ábel ugyanis egyből nekiesett, és leette az összes (!!!) marcipánnadrágot a Vakondról. Mivel szülinapja volt, engedtük, hadd élvezze a túrkálást a tortájában, én is szerettem ugyanis szétmancsolni a tortámat kicsi koromban.
És íme a mi ajándékunk Ábinak Krisztiánnal: egy hinta a kertben, amit szép lassan (ahogy a csillag megy az égen, mert úgy érdemes :) ) még tovább fogunk építgetni, lesz rajta csúszda és kerti bungaló is! És van rajta még egy hintaállás Lottinak a bébihintához.
És pár pillanatkép a partyról:
És végül, de nem utolsó sorban a szülinapi party legkisebb résztvevője, Lotti baby, akit végre mindenki meggyomrozhatott:
Ráadásként pedig egy rövid videó az elszabadult sátorról, vajon ki lehet alatta? :)
Ábel 3 éves lett, ez nagy öröm, és egyben szomorú is, hiszen azt mutatja, hogy telik az idő. :(
Összegezve, Ábel nagyon barátságos és vidám, jó kedélyű kisfiú, nagyon szeret mozogni, nevetni. De nézzük, mit írnak a "nagykönyvekben" a 3 éves korú gyermekekről és milyen Ábel:
A beszédfejlődése hihetetlen hamar beindult, majdnem 2,5 éves koráig alig beszélt még, mondatokban főleg nem, aztán hipp-hopp nekilódult és mára már be nem áll a szája! Néha már kérni szoktuk, legalább egy percre maradjon csendben. Vagy játszunk csendkirályt. :)
Néha viszont jót nevetünk a mondásain, nem tudja kimondani például, hogy gereblye. Ezen még ő is nevet, de helyette csak azt mondja: gebelyéje. Az imbuszkulcs ( mert persze az is van már neki) pedig sumbiszkulcs. :)
A 3 évesek fejlődésének mérföldköveit azonban szinte mind teljesíti, íme miket kell már tudnia és ebből mit tud már:
Szociális érettség
Spontán érdeklődést mutat játszótársai iránt - Társaságigényes gyerek, magában nem szeret lenni, csak ha nagyon belemerül egy játékba. Ilyenkor előfordul, hogy ki is küld a szobájából.
Játékokban képes kivárni, amíg rákerül a sor - Igen, de azt is tudja, az övé is az enyém lehet. :)))
Nyíltan kifejezi ragaszkodását - Mostanában sokat szeretget, bújik mindenkihez, de főleg hozzám.
Érzelmek széles skáláját képes kifejezni - Pontosan. Dühkitöréstől kezdve a legnagyobb boldogságig mindent tud már. Sajnos.
3 éves korára könnyen elválik szüleitől - Könnyen bizony, nem gond ott aludni másnál, ez inkább csak engem szokott megviselni, annyira hiányzik, ha nincs itt. Ő persze vígan mulatozik máshol.
Felnőtteket és játszótársait utánozza - igen, még a beszédünket is
szokta utánozni, ugyanazokat a szófordulatokat használja mint mi. Ő persze vígan mulatozik máshol.
A napi rutin nagyobb változásai iránt ellenkezik - Na, ez az, ami talán nem jellemző rá,talán a napközbeni alvás hiánya, ami nagyon megviseli. Ezen kívül bármire kapható, akármilyen hirtelen ötlet legyen is.
A kezében vagy szobában lévő tárgyat képes azonosítani egy könyvbéli képpel - Persze, már régóta!
Szerepjátékokat játszik babákkal, állatokkal, emberekkel - szereti ezt is, de hamar megunja.
Tárgyakat forma és szín szerint szortíroz - bizony,nagyon szépen tud válogatni, összeillesztgetni, majd összekeverni. :)
3-4 darabos puzzle-t kirak - ennél többet is tud, a 9 darabos puzzle-t már régóta kirakja ám!!!
Megérti a "kettő" koncepcióját - Sőt! Számolni is tud már, egészen 10-ig!
Hallás- és beszédfejlődés
Képes két-három részből álló utasítást követni
Majdnem minden hétköznapi tárgyat és képet felismer
A legtöbb mondatot már érti
Érti a térre utaló kifejezéseket (rajta, benne, alatta)
4-5 szavas mondatokat használ
Tudja mondani nevét, korát, nemét
Használ személyes névmásokat (én, te, engem, mi, ők)
Idegenek is megértik a legtöbb szavát -
Idegenek megértik, bár inkább csak megértenék, mert mostanában szégyenlős és ha találkozunk valakivel, a földet nézi és somolyog magában.
Mozgás
Jól tud mászni
Váltott lábbal lépcsőzik fel-le
Labdába rúg
Könnyedén fut
Triciklit pedállal hajt
Könnyen hajol, elesés nélkül
Függőleges és vízszintes, és körkörös vonalakat rajzol ceruzával, zsírkrétával
Képes oldalanként lapozni egy könyvet
Több, mint 6 kockából is képes tornyot építeni
Ceruzát képes rajzoló pozícióban fogni
Képes kupakot, csavart ki-be csavarni
Kilincset elforgat
Na, ez Ábel specialitása, a mozgás a lételeme, persze sokat leül játszani, és lefoglalja magát, de a legjobban ugrálni és futni szeret, reggeltől estig meg sem áll, a csak a déli alvás idejére. :) Biciklizni pedig már régóta tud és nem triciklivel, hanem már tavaly nyár óta kétkerekűvel, persze pótkerekekkel, ez nagy ritkaság, szóval erre nagyon büszke vagyok. Rajzolni is szeret, és már felismerhető alakokat, formákat, sőt embereket is szokott!!!
És most következik az ilyen volt, ilyen lett sorozat:
2006. május
2007. május
2008. május
2009. május
Ui: Nem akartam sárgára festeni az elejét, ilyen lett.... :)
Egyik nap átugrottunk Tokajba, ahol hatalmasat sétáltunk a Bodrog partján, majd beültünk ebédelni egy étterembe. Szerencsére Lotti végig aludt, így Ábival foglalkozhattunk végig. Kirakat nézegetés közben megpillantott egy hatalmas rongybabát, majd az egyik üzlet előtti padon ott ülő rongybaba párt, és elámult rajta. Csináltunk közös képet is, itt épp a szembenlévő rongybabát tanulmányozzuk.
Ebéd közben Lottit magam mellé toltam, de amíg várakoztunk, a beszélgetésbe feledkezett Ábel hirtelen felkiáltott: Hol van Lotti? Mutattuk, hogy itt van mellettem, alszik a kocsiban, de csak nem látta. Aztán viccből rávágtam, hogy elvitte a "rongybácsi" magával. Ezen aztán elámult és kérdezgette, hová vitte, miért vitte el, merre vannak. Arra a kérdésre pedig, hogy "Szeretnéd ha visszahozná?" Legörbült a szája és azt mondta, "Igen, hozza vissza, Lottit akarom!" Persze megmutattuk neki, hogy itt van mellettem, és akkor megnyugodott.
RSS
